A hosszú szünet fájdalmas oka: Valaki elvesztése...az Űr megtapasztalása.Szembenézni a felfoghatatlannal, a megválaszolatlan kérdésekkel, amik folyamatosan hangosan zakatolnak a fejemben... Hogyan lesz tovább? Miért ilyen méltatlanul kellett mindennek befejeződnie? Miért nem volt végső búcsú, miért kerültek fontos történések az örök feledés homályába??? Miért???



Nagyimért ...




Valamikor úgy hallottam
apróléptű kiskoromban
nagyanyámtól, ki csodákból
bölcs papoknál többet ismert,
hogy a csillag fönn az égen
kis lyukacska, cifra ablak,
melyen által angyaloknak
szent karai ránk nevetnek,
s a Nap az Úr látó-háza,
a Hold pedig Máriáé,
mi Urunknak szent Anyjáé,
aki el nem hagyna minket –

Nagyanyám még arra intett:
hogyha meghal, égre lessek,
nagysugarú csillagocskát
Tejút-szélben megkeressek,
mert reméli, néki is jut
egy kis ablak mennyek alján,
merthogy mindig szeret engem,
távolból is vigyáz majd rám,
s megígéri már előre,
úgy kinyitja, olyan tágra,
hogy az egek fényessége
lángot vet az éjszakába –

– ha jó leszek, egy sugarat
elkér szemem bogarába.

(Szent-Gály Kata: A csillag ablakok)