Hiszem, hogy mindenkinek feladata van az életben.Hiszem, hogy van Isten. Köszönöm, hogy már születésem előtt kiválasztott és azóta is mellettem áll.
Fontos kapaszkodó azoknak (is), akik különben egyedül lennének.Akik család nélkül kénytelenek életüket megélni és így mégsem maradnak segítség nélkül...Köszönöm.
Különös megélni azt, hogy léteznek olyan nők, akikben nincsen anyai ösztön. Furcsa, hogy az állat is ragaszkodik a kölykéhez, de vannak emberek, akik erre nem képesek.
Rossz mintát mutatva ezzel a gyermekeiknek. Mivel képtelenek voltak szeretni, simogatni, megölelni, így ezt nem is tudták továbbadni...Maradt a korcs, érzelem nélküli, rideg, embertelen lény belőle a következő generációban.Adja Isten, hogy még időben megvilágosodjanak és lelkük töltődjön meg érzelemmel, pozitív érzelmekkel...Még életükben adassék meg nekik, hogy megtapasztalják a (valódi)szeretetet, és a tudattalan szeretni vágyást ne tárgyak, anyagi dolgok felé irányítsák.

Ismét egy gyöngyszem...

József Attila
`József Attila`, hidd el, hogy nagyon szeretlek, ezt még
anyámtól örököltem, áldott jó asszony volt, látod, a világra hozott
Az életet hiába hasonlítjuk cipőhöz vagy vegytisztító
intézethez, mégiscsak másért örülünk neki

Naponta háromszor megváltják a világot, de nem tudnak
gyufát se gyujtani, ha igy megy tovább, nem törődöm vélük
Jó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz, hogy
bennetek lakik, az bizonyos
Minden reggel hideg vizben fürdetem gondolataimat, igy
lesznek frissek és épek
A gyémántból jó, meleg dalok nőnek, ha elültetjük a szívünk alá
Akadnak olyanok, akik lovon, autón és repülőgépen is
gyalog vannak, én a pacsirták hajnali énekében heverészek,
mégis túljutottam a szakadékon
Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan
őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.
1925. ápr. [?]

A legelső bejegyzést a legnehezebb elkezdeni. Talán ezért is kezdtem verssel...
Mostanában a legtöbbet az foglalkoztat, hogy mennyire nem törődünk az idős emberekkel.Sokan mellőzve, magukra hagyva, valódi törődés nélkül élik mindennapjaikat.Számukra nem vigasz, hogy már egymással sem törődnek annyit az emberek, illetve csak felületesen. A legrosszabb érzés ebben a helyzetben a tehetetlenség...